Digitális fotóknál könnyen előfordulhatnak lépcsőzetes szín- és tónusátmenetek, – főleg, ha a számítógépen utólag sokat módosítunk a kép tónusain.

Ilyenkor például egy olyan fotón, amint az égbolt is látszik, szép sima színátmenet helyett, ronda, lépcsőzetes sávok követik egymást:

Sajnos ezen utólag nem sokat lehet segíteni, mert a jelenség abból fakad, hogy a digitális fényképezőgépek csak korlátozott számú színt illetve árnyalatot képesek megkülönböztetni. (Megelőzhetjük viszont pontosabb exponálással, – hogy ne kelljen a fotón utólag világosítani vagy sötétíteni -, és sokat segít az is, ha a fényképezőgépünk 16 bites képek rögzítésére is alkalmas /RAW-formátum/.)

Főleg akkor látványos egy ilyen hiba a képen, ha nagyban kinyomtatjuk, pl. egy posztert készíttetünk a fotóról.

Ha már adott a lépcsőzetesség, akkor egy jó megoldás az eltüntetésére, ha viszonylag erős képzajjal – vagyis szemcsézettséggel – elfedjük:

Ha jól csináljuk, akkor a képünk egy szemcsés analóg fotó benyomását kelti, ami még mindig sokkal hangulatosabb, mint egy szemmel láthatóan hibás digitális kép. Akár rá is foghatjuk, hogy az egész a művészi hatás kedvéért van 🙂

Ilyen képzajt tudunk csinálni a Photoshop “Add Noise” effektjével is, de még jobb, ha kicsit durvább, 1 pixelnél nagyobb szemcseméretű zajt csinálunk, esetleg többfélét alkalmazunk egyszerre. Sőt, akár készíthetünk/szerezhetünk egy homogén, de zajos középszürke képet – esetleg régi analóg technikával – és azt adhatjuk hozzá a digitális fotónkhoz.