Ismerősek Önnek az alábbi képek és szövegek? Nekem igen. Ezek mind a postershop.hu nevű weboldalunkról származnak.

Mit is mondhatnék. Az biztos, hogy mellbevágó dolog, amikor az ember békésen kortyolgatja a kávéját, böngészi az internetet, aztán egyszer csak a saját maga által írt szövegek, saját fotói és illusztrációi jönnek szembe egyik-másik versenytársának(!) a weboldalán.

A legtöbbünknek, akik weboldalt gondozunk – és esetleg ebből az oldalból élünk -, teljesen természetes dolog, hogy saját tartalommal töltjük fel az oldalt. Ez bizony nagy és hosszadalmas (folyamatos) munka, hiszen olyan tartalom kell, amely felkelti a reménybeli vásárlók, megrendelők érdeklődését, hasznos a számukra, a képek jó minőségűek, meggyőzőek. Mindenesetre elfogadjuk, hogy csak így lehet, és csak így van értelme az oldal fejlesztésének, mert így lesz más a vállalkozásunk, mint a többi.

De ezt nem mindenki gondolja így. Amióta 2005-ben elindítottuk a postershop.hu-t, azóta már 13-14 olyan weboldalba futottunk bele, ahol a szöveg egészen egyszerűen, változtatás nélkül, a mi weboldalunkról lett kiollózva. Volt, ahol csak 1-2 mondat, volt, ahol pár bekezdés, volt, ahol egy teljes oldal. Mostanában pedig már a képeket is viszik.

Ez azért rettenetesen bosszantó, mert éppen ezek a szövegek és képek hivatottak arra, hogy megkülönböztessék a postershop.hu-t a többi, hasonló szolgáltatótól. Ha úgy tetszik, ezek egyfajta munkaeszközeink, amelyeknek az a feladatuk, hogy meggyőzzék a vásárlókat, arról, hogy mi nyújtjuk nekik a legjobb szolgáltatást. És ugye, ha az ember munkaeszközeit lopják el, az nem kellemes.

Ha máshol is ugyanezekkel a tartalmakkal találkozik egy internetező, ő már nem fogja tudni, hogy ki volt az eredeti szerző, így mi szépen belesüllyedünk az átlagba, – mindenki ugyanazt írja -, hiába dolgoztunk sokat azon, hogy egyedi tartalmat nyújthassunk.

Mi járhat ezeknek az embereknek a fejében?

Talán az a legvalószínűbb, hogy azt gondolják, úgyse veszi észre a másolást az eredeti tartalom tulajdonosa. Ez viszont elég sokat elárul arról, hogy mennyire nincsenek tisztában az internet sajátosságaival. (És ez jó hír, mert így nem igazán fognak eredményeket elérni.)

A rosszabb eset, ha azt gondolják, hogy ez teljesen normális dolog. Nézelődnek az interneten, találnak egy szimpatikus weboldalt, és jön az isteni szikra: “ilyen szolgáltatást kell nekünk is nyújtanunk!” Ezzel még nincs is semmi baj, éljen a verseny, győzzön a jobbik. De amikor elkezdik az saját weboldalukat felépíteni, akkor talán nem a piacvezető 3-4 szolgáltató weboldaláról kellene összeollózni az “új vállalkozást”.

Értenek a másoláson kívül valamihez?

Felmerül a kérdés, hogy ha egy vállalkozás alapítói a saját szakterületükről nem tudnak pár épkézláb mondatot megírni, – még ezt is úgy kell lemásolniuk valahonnan -, akkor mennyire értenek a szakmájukhoz? Szerintem nem nagyon. Az iskolában sem értették a matek feladatot, amikor lemásolták a mellettük ülőről a megoldást, és most sem értik, hogy az az szöveg miért olyan, amilyen.

Copyscape, a barátunk

Néhány éve ajánlották nekem a www.copyscape.com oldalt, ahol a saját oldalunk címét beírva, átvizsgálhatjuk az egész internetet, ellopott tartalmaink után kutatva. Én is ajánlom mindenkinek, aki saját írásait teszi közzé a neten, próbálja ki, és szembesüljön a szomorú valósággal. Tegnap a Copyscape négy olyan oldalt hozott fel, ahol a postershop.hu-ról származó tartalmat talált…

Mit lehet tenni?

Ha rábukkantunk a másolt tartalomra, kezdődhet a levelezés: először egy udvarias, de határozott hangvételű e-mail küldése, az adott oldalon megadott elérhetőségre. A legtöbbször már ez is eredménnyel jár. Ideális esetben elnézést kérnek, és leírják, hogy nem ők tehetnek róla, hanem aki a weboldalt nekik készítette stb, stb… (Duma! Én sem a kőművesre bíznám, hogy kitalálja, hogyan nézzen ki a házam!)

Vannak sajnos a kitartóbbak. Ők addig-addig állítják, hogy azt a szöveget ők írták, amíg végül talán már saját maguk is elhiszik. Nekünk is volt dolgunk egy hölggyel, aki szerint elképzelhető volt, hogy 4-5 mondatot betűről-betűre pontosan ugyanúgy fogalmazzunk meg… Előbb utóbb, egy oldalfrissítés során azért ezek a kitartóbbak is eltávolítják az ilyen másolt tartalmakat.

Ha a kérés nem jár eredménnyel, és valóban komoly gondot okoz a tartalomlopás, akkor érdemes valóban lépéseket tenni, nem csak fenyegetőzni. Például, van rá lehetőség, hogy a Google-nál jelezzük az illegális, másolt tartalmat. Ideális esetben így akár azt is elérhetjük, hogy száműzzék a keresőből a “lopós” oldalt. Ez pedig az oldal halálával egyenlő.

Vannak persze az úgynevezett jogi eszközök, amibe természetesen nem szívesen vág bele senki, – és valószínűleg nem is éri meg -, de végső eszközként ott van, ha máshogy nem sikerülne megoldani a problémát.

Minden rosszban van valami jó. Ebben is

A legbiztosabb jele annak, hogy jó úton jár a vállalkozásunk, ha elkezdik másolni. A legjobb szövegeink pedig azok, amiket a leginkább lopnak. Mi a legjobb eszköz a tartalomlopással szemben? A folyamatos tartalomfejlesztés és előrelépés.

Például, az Apple-nél egész nap siránkozhatnának azon, hogy mit nyúltak le a konkurensek az új operációs rendszerből, vagy éppen melyik távol-keleti gyártó másolta le éppen a mobiltelefonjuk dizájnját. Siránkozás helyett inkább csinálnak egy még jobbat, ezzel egy csapásra bóvlivá degradálva a korábbi – már lemásolt – megoldásokat.

És Ön, kedves “Copy-Paste” cégtulajdonos, ha olvassa ezt a bejegyzést, na, ezt a cikket nyugodtan átveheti, nem fogunk kifogást emelni, – szemben a többi tartalmunk ellopásával.

Rumpf Barnabás